Wass Albert – Kérés

Ha kérhetnék az Istentől magam számára valami szépet és nagyot, azt kérném, hogy adjon nekem is egy egyszerű kicsi házat, négy szobával, vadszőlős tornáccal, öreg körtefával. Mohos legyen a teteje, s olyan kicsi legyen, hogy ne férjen el benne izgalom, perpatvar, békétlenség. Csak én s az, akit szeretek… – Wass Albert

Wass Albert - mondasok.wordpress

 

Szerelem

SZERELEM
ahogy a szél meglebbenti a függönyt:
nem a függöny, nem a szél. A lebbenés. – Fodor Ákos {Kép: Giovanni Boldini (Italian, 1842-1931) – Reclining Nude (Oil on canvas) – NégyArt}

Giovanni Boldini (Italian, 1842-1931) - Reclining Nude (Oil on canvas) - NégyArt

Áfra János: Hallgatás

Egymás eltorzult tükörképei
vagyunk két szembefordított
röntgenképen. Egyik oldalon
nagyobb koponya és kisebb
érzelem. Mégis ugyanúgy
árnyékol egy mellkasunkba
rejtett szivattyú, a szív.
Két átvilágított felsőtest,
körbefuttatva indulatokkal,
aranysárga keretben. Közöttünk
mint könyvgerinc sötétlenek
a lapszéli ívek, közös határaink.
Margóra skiccelve homályos
keleti kalligráfiák, a féltékenység
nyomrendszere. Az akarat
születés előttről örökölt ősképei
halandók szétszakítására.
A szabadság földi hidege engedné,
hogy elengedjelek, de nem bírom
megkülönböztetni már a mellüreg
és a koponya éjszakájának melegét.
Inkább hallgatom, ahogy melleden
át ver a szíved.

Áfra János - mondasok.wordpress

Csillagot szívesen nézel

Éjszaka majd fölnézel a csillagokra. Az enyém sokkal kisebb, semhogy megmutathatnám, hol van. De jobb is így. Számodra az én csillagom egy lesz valamerre a többi csillag közt. Így aztán minden csillagot szívesen nézel majd… Mind a barátod lesz. – Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

Antoine de Saint-Exupéry - A kis herceg

Márai Sándor: Napló (részlet)

  1. december 24.

Karácsony este a kórházban. Hatvankét esztendő alatt ez az első karácsony este, amit nem élünk meg együtt. Mikor érkezem, a szoba már sötét, a betegeket előkészí­tették éjszakára. Nem lát, nem ismer meg, fogom a kezét, egy órán át ülök így az ágy mellett. Soha nem hittem, hogy megélem ezt az estét. A valóság közöny. Nem tudok tiltakozni, nincs indulat, vádaskodás. Az élet teljes értelmetlensége és irgalmatlansága. Nincsenek „szavak”, sem érzések, indulatok. Mint mikor kiég minden, ami egy hosszú életben pislákolt, vagy lobogott. A semmiből jövünk és eltűnünk a semmiben, minden más gyermekes képzelgés. Ami közben volt, néha csodálatos, mindig értelmetlen és céltalan. Ezt mindig „tudtam”, de este a san diegoi kórházban végre bele is nyugodtam. Ha otthon lenne, végeznék mindket­tőnkkel. Így nem illik. De lehet, hogy ez is csak gyávaság. (…) „Talán nem is olyan nagy dolog a halál.” Babits. Lehet, de az „élet” nagy dolog, mert értelmetlen és kegyetlen. (…) Néha a szégyenérzet, hogy élek. (…)

still life photography 21 - nemeth gyorgy foto